Az „adjátok oda" felszólítást sokan úgy értik, mintha odaszentelésről lenne szó. De vizsgáljuk meg gondosan, mit is jelent valójában ennek a kifejezésnek a tartalma.
Nem az „óember" ösztöneinek, erőforrásainak, természetes bölcsességének és más adottságainak odaszenteléséről van itt szó. Kiderül ez a mellékmondatból: „...mint akik halálból életre keltetek".
Ezen a ponton kezdődik számunkra az odaszentelődés. Nem a régi teremtéshez tartozót kell ugyanis odaszentelnünk, hanem ami keresztül ment a halálon, és eljutott a feltámadásig.
Amit oda kell adnunk, az annak a felismerésnek az eredménye, hogy óemberem megfeszíttetett, de Krisztusban élhetek Isten számára.
Tudni, úgy számolni, végül odaadni magunkat az Úrnak: ez az isteni rend.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése